Röviden kitérek a szomszédjogokkal kapcsolatos néhány vitás helyzetre. E viták megoldásának kulcsa abban a jogelvben rejlik, amely szerint mindenki csak olyan körben gyakorolhatja a jogait, hogy az nem akadályozza mások hasonló jogainak gyakorlását.

Ehhez járul még a rendeltetésszerű joggyakorlást, a jóhiszeműséget, valamint a kölcsönös együttműködési kötelezettséget előíró alapelvek alkalmazása. E jogelvek szerinti magatartás elejét veheti a rossz szomszédságnak, a török átokról nem is szólva.

A bírói gyakorlat szerint a szomszédos ingatlanon - különösen a közös határvonal közelében - lévő növényzet zavaró, károsító hatása miatt a növényzet eltávolítása iránt indított perben mindenkor azt kell vizsgálni, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, okoz-e kárt, vagy fennáll-e a károsodás veszélye. A növényzet kivágására kötelezés csak kivételes lehet, s csak abban az esetben kerülhet rá sor, ha az érdeksérelem más módon, így kártérítéssel sem hárítható el.

Előfordulnak határviták: hol is van a két ingatlan közötti határvonal, ki birtokol a máséból? Amennyiben ez a vita tárgya, akkor a bíróságnak a PK 265. számú kollégiumi állásfoglalás alkalmazásával az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelően kell meghatároznia, hogy a szomszédos földrészletek közötti határvonal természetbeni helye hol húzódik. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az érvényben levő ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat tartja sérelmesnek, a szomszédos ingatlan tulajdonosa által el nem ismert igényét a bíróság előtt keresettel érvényesítheti. Bírósági döntésnek azonban csak akkor van helye, ha a földhivatali eljárásban a sérelem nem orvosolható, illetőleg az orvoslást eredménytelenül kísérelték meg.

Építkezéssel kapcsolatos jogviták: A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. Vitás helyzet alakulhat ki, ha a szomszéd a földjének határain túlépít, vagy a szomszéd ingatlanára ráépít. Ennek joghatásai függnek attól, hogy a túl- illetőleg ráépítő jó- vagy rosszhiszemű volt. Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd – választása szerint – követelheti, hogy a túlépítő: a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást, b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható, vagy c) az egész földet vásárolja meg. Ez utóbbit azonban csak akkor lehet követelni a túlépítőtől, ha a föld fennmaradt része ezáltal használhatatlanná vált, illetőleg ha a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé vált. Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd a fentieken kívül követelheti, hogy a túlépítő a gazdagodás megtérítése ellenében a saját földjét és az épületet bocsássa a tulajdonába, vagy bontsa le az épületet (feltéve, hogy ez nem ellenkezik az okszerű gazdálkodás követelményeivel). A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik, a beépített anyagot azonban elviheti. A bíróság a szomszéd választásától eltérően is megállapíthatja a túlépítés következményeit, ám nem alkalmazhat olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik.

A ráépítésre a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: A Ptk. szerint a jogosultság nélkül idegen földre épített épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban megfizetni gazdagodását a ráépítőnek. A bíróság azonban a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti arra, hogy vegye meg a földet, illetőleg - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részét.

A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg. Amennyiben az idegen földön már áll épület, a ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani.

Ha a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni. Amennyiben a ráépítő földhasználati jogot szerzett, a föld használatáért kell ellenértéket fizetnie. Ha a ráépítő nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles kártalanítást fizetni a földtulajdonosnak.
Nem szerezhet tulajdonjogot a ráépítő, ha rosszhiszemű volt, vagy ha a föld tulajdonosa a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.

Néhány jogeset a bíróság gyakorlatából:
- Az építési engedély nem zárja ki a szomszédjog megsértésén alapuló polgári jogi igény érvényesítését (BH 2000. 244.).
- A szomszédos épület forgalmi értékének csökkenésében jelentkező - az elkerülhetetlenül szükséges mértéket meghaladó - kárt (kilátáselvonás, intimitásvesztés) a későbbi építtető akkor is tartozik megtéríteni, ha építési engedéllyel és az építési szabályok betartásával építkezett (BH 1993. 161.).
- A szomszédos ingatlanon - különösen a közös határvonal közelében - történő építkezés esetén az építési engedélynek megfelelő kivitelezés önmagában nem zárja ki a kártérítési felelősséget, de az építési engedélytől való eltérés sem elégséges önmagában a kártérítési felelősség megállapításához (BH 1992. 235.).
- Túlépítéssel kapcsolatos jogvitában a telekalakítási engedély megléte olyan előkérdés, amely nélkül az ügy érdemben nem bírálható el (BH 1995. 456.). A túlépítés jogkövetkezményeinek alkalmazását csak a szomszéd kérheti; ezek a jogkövetkezmények a túlépítő tulajdonos kérelmére nem alkalmazhatók (BH 1994. 379.). Kerítés áthelyezésénél figyelembe jöhet a túlépítés szabályainak megfelelő alkalmazása is (BH 1999. 358.)

A szomszédok között előfordulnak elbirtoklással kapcsolatos jogviták is. A szomszéd a birtokvédelemre vonatkozó szabályok alapján is felléphet az őt zavaró szomszéd ellen, ha az megfosztja őt az ingatlana háborítatlan használatától.