A szomszédok között előfordulnak elbirtoklással kapcsolatos jogviták is, valamint a szomszéd a birtokvédelemre vonatkozó szabályok alapján is felléphet az őt zavaró szomszéd ellen, ha az megfosztja őt az ingatlana háborítatlan használatától. Lássuk röviden ezeket a jogintézményeket és legfontosabb szabályait.

A Polgári Törvénykönyv szerint elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként szakadatlanul birtokolja ingatlan esetében 15, más dolog esetében pedig 10 éven át. Ekkor sem szerezhet azonban elbirtoklással tulajdonjogot, aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos úton jutott a dolog birtokához. Akkor sem lehet így megszerezni az ingatlan tulajdonjogát, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag áll fenn, és a föld nem osztható meg. Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett.

Az új birtokos a saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült. Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. Az elbirtoklás megszakad, ha
- a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja, vagy ez iránt bírósághoz fordul;
- a tulajdonos a dologgal rendelkezik;
- a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.
Ha az elbirtoklás megszakad, az elbirtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

A birtokvédelem szabályai alapján a szomszéd, illetőleg bárki más felléphet a birtokában őt zavaró ellen, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják. Ez nemcsak a tipikusan előforduló területvitáknál, hanem egyéb zavaró magatartásoknál is igénybe vehető jogvédelmi eszköz. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok – egymás közötti jogviszonyuk alapján – egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.
A birtokos a birtoka elleni támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is elháríthatja. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

Más birtokvédelmi eszközök: a jegyző előtti eljárás, illetőleg a bírósági eljárás. A jegyzőtől a birtoksérelem bekövetkezésétől számítva egy éven belül lehet kérni az eredeti birtokállapot helyreállítását, aki az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartástól eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki a birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, s a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél a birtokvita kérdésében bírósági eljárást kezdeményez.

További birtokvédelmi eszköz tehát a bírósági eljárás, amely a következő esetekben indítható:
- Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül.
- Egy év eltelte után közvetlenül csak a bíróságtól lehet kérni birtokvédelmet.
- Ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás, akkor szintén közvetlenül a bírósághoz lehet/kell fordulni.
A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell, amely azt jelenti, hogy birtokperben a zavarónak kell bizonyítani a jogosultságát. Birtokviták jellemzően a szomszédok között alakulhatnak ki, de előfordul a bérlő és tulajdonos között, ha a tulajdonos zaklatásszerűen zavarja a bérlőt, feleség és férj között, ha a családi vita során egymást kizárják a lakásból, vagy a személyes tárgyaikat nem engedik elvinni.

Ezen szabályokra figyelemmel lehet az olvasói levélben leírt esettel kapcsolatban is állást foglalni, illetőleg eljárást kezdeményezni. Senki sem köteles tűrni, hogy a szomszéd rosszul megépített, használt kéményéből kiáradó füst kisebb, nagyobb mértékben, vagy akár a lakhatást veszélyeztető módon zavarja. Amennyiben a zavaró tényező egy éven belüli, úgy a jegyzőnél kell eljárást kezdeményezni, ha egy éven túli, úgy a bíróságon.