Az öröklés a tulajdon átszállásának egyik formája, amely megvalósulhat törvényes öröklés rendje szerint vagy végintézkedéssel. Előző lapszámokban a törvényes öröklést ismertettem, amely akkor érvényesül, ha az örökhagyó nem tett végintézkedést. A végintézkedésen alapuló öröklés szabályait a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv LIII. fejezete tartalmazza, de a kitekintésben figyelemmel voltam az új Ptk. 6. Könyve 2. címében elfogadott rendelkezésekre is.  

A végintézkedés az öröklés elsődleges jogcíme. Ez jelzi, hogy a hatályos jogunk a végintézkedés szabadságának elve alapján áll, tehát elismeri az örökhagyónak azt a jogát, hogy halála esetére vagyonával szabadon rendelkezhessék, vagyis egész vagyonát, vagyonának bármely részét, bármilyen vagyontárgyát bárkinek a javára juttassa. A végintézkedés olyan jogügylet, amelyben az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről a juttatásban részesített személy által való túlélése esetére rendelkezik. A végintézkedési képesség feltétele, hogy a végintézkedést a végintézkedő személyesen tegye, jogképességgel rendelkezzen, s ne legyen cselekvőképtelen.

A végintézkedésnek három formája lehetséges: a végrendelet, az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás.

A végintézkedés korlátai:
a) Nem rendelkezhet a vagyonáról akinek nincs végintézkedési képessége.
b) Végintézkedést csak személyesen lehet tenni.
c) Végintézkedni csak az előzőekben megjelölt formákban lehet.
d) Az említett formákban is csak a törvényben meghatározott alaki és tartalmi kellékek megtartásával.
e) Érvényes kitagadás hiányában a végintézkedés nem sértheti a kötelesrészre jogosultak igényét.
f) A korlátozottan cselekvőképes kis- és nagykorú személyekre, valamint a vak, az írástudatlan, továbbá az olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő személyekre vonatkozóan is tartalmaz korlátokat a törvény.

A végrendelet

Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezhet. Végrendelkezni csak személyesen lehet. Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához legalább az szükséges, hogy az okirat külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék, és az örökhagyó halála esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. A végrendelet fajtái: a közjegyző előtt tett közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, valamint a szóbeli végrendelet, amelyet azonban csak az tehet, aki olyan rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet megtételét nem teszi lehetővé. Új jogintézmény a házastársak vagy bejegyzett élettársaknak ugyanabba az okiratba foglalt (közös) végrendelete, amely tartalmazhat un. kölcsönös és viszonos végintézkedéseket is.
Részletesebben csak az írásbeli magánvégrendelet eljárási és formai szabályaira térek ki a következőkben:
Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja, és csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen saját kezűleg írt végrendelet esetében írni, más által írt végrendelet esetében olvasni tud. A gépírás nem számít saját írásnak. Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással (kódolt) készült magánvégrendelet érvénytelen.

Az írásbeli magánvégrendelet továbbá akkor érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye  és ideje, magából az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező azt
a) elejétől végéig maga írja és aláírja, (vagy)
b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, illetőleg ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják, vagy
c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.

A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező  és – ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges – mindkét tanú aláírásával.

Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre. Viszont érvénytelen az ilyen végrendelet, ha a tanú a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes, írástudatlan, kiskorú vagy a tanúkénti közreműködés kizárására is kiterjedően korlátozottan cselekvőképes nagykorú.

Az új szabályok szerint házastársak vagy bejegyzett élettársak tehetnek közös végrendeletet az új Ptk-ban meghatározott eljárási szabályok megtartásával. A házasság felbontásával vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésével a közös végrendelet hatályát veszti.
A végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson.

Az öröklés a tulajdon átszállásának egyik formája, amely megvalósulhat törvényes öröklés rendje szerint vagy végintézkedéssel. A végintézkedés három formája közül a végrendelet bevezető rendelkezéseiről esett eddig szó. Jelen részben a végrendelet tartalmára, valamint érvénytelenségére és hatálytalanságára vonatkozó rendelkezéseket veszem sorra az új Ptk. 6. Könyve 2. címében elfogadott rendelkezések alapján a teljesség igénye nélkül.

A végrendelet tartalma:
Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet (végrendeleti örökös). Ha az örökhagyó akár az egész hagyatékra, akár annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek. Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, mást nevezhet örökössé (helyettes-örökös nevezése). Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját - ellenkező végrendeleti intézkedés hiányában - helyettes örökösnek kell tekinteni.

Kizárás az öröklésből:
Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, akár más személynek örökössé nevezésével, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. A kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből a kötelesrészre jogosult is kizárható.
Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem következik. Hagyományrendelés: Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek. Meghagyás: Az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá (meghagyás).

A végrendelet megtámadása:
A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát csak megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül.
A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát. A végrendelet érvénytelenségét vagy a hatálytalanságát csak a megtámadásban érvényesített okból lehet megállapítani. A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát csak a megtámadó személy javára lehet megállapítani. A végrendelet érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítására irányuló igény nem évül el, azt a jogosult bármikor érvényesítheti.

Az örökhagyó akarati hibájából érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha
a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni,
b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította, vagy
c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre; feltéve mindegyik esetben, hogy az örökhagyó a rendelkezést különben nem tette volna meg.

Az érvénytelen rendelkezés azonban érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja. A végrendeletbe foglalt érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel érvénytelen. A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontófeltételt pedig nem kell figyelembe venni.

A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra - ha a törvény másként nem rendelkezik - a végrendelet tételére vonatkozó szabályok irányadóak.Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései - ha az örökhagyó ellenkező akarata nem állapítható meg - hatályban maradnak.

Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezésre képes örökhagyó vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az örökhagyó az akaratán kívüli megsemmisülésbe belenyugszik. A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi. Sem a közvégrendelet, sem pedig az írásbeli magánvégrendelet hatályát nem szünteti meg az, ha a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül, vagy egyébként nem található meg; ha azonban az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell feltenni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.
A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.

A házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs javára tett végintézkedés hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak, bejegyzett élettársak vagy az élettársak között életközösség nem állott fenn, kivéve, ha a körülményekből az következik, hogy az örökhagyó végintézkedését azért nem vonta vissza, mert házastársát, bejegyzett élettársát, élettársát az életközösség megszakadása ellenére is juttatásban kívánta részesíteni.

Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez - feltéve, hogy az örökhagyó másként nem rendelkezik, vagy feltehető akaratával nem ellentétes - a többi rendelkezés érvényességét vagy hatályát nem érinti.

Az öröklés a tulajdon átszállásának egyik formája, amely megvalósulhat törvényes öröklés rendje szerint vagy végintézkedéssel. A végintézkedés három formája közül a végrendelettel foglalkoztam az első két részben. Most az öröklési szerződésről és a halál esetére szóló ajándékozásról, valamint a várt öröklésről történő rendelkezésről lesz szó. (Új Ptk. 6. Könyve IV-V. fejezet)

Öröklési szerződés

Az öröklési szerződésben az örökhagyó a magának vagy harmadik személynek járó tartás, gondozás vagy életjáradék fejében nevez örököst, az örökhagyóval szerződő fél pedig a szerződés szerinti tartás, gondozás nyújtására, vagy életjáradék fizetésére vállal kötelezettséget. Ha a szerződő fél kötelezettsége a harmadik személlyel szemben az örökhagyó halála utáni időre is kiterjed, a hagyatéki eljárásban az ingatlanhagyatékot a harmadik személy javára megállapított tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő másik félnek az öröklési szerződésbe foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen.

Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a cselekvőképességét illetően a vagyonjogi nyilatkozatok megtételében korlátozott örökhagyó öröklési szerződésének érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, továbbá hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadóak, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült.

Ha a felek az öröklési szerződésben eltérően nem állapodtak meg, akkor az örökhagyó arról a vagyontárgyról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, a szerződéses örökös hozzájárulása nélkül sem élők között, sem halála esetére nem rendelkezhet. Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.

Ha az örökhagyó az öröklési szerződésben nem meghatározott vagyontárgyra,
hanem általában a hagyatékára nevezett szerződéses örököst, az  örökség biztosítására vonatkozó rendelkezést  – a szerződésben kifejezetten le nem kötött vagyontárgyakra nézve – csak az örökhagyónak a halála esetére szóló rendelkezéseire kell alkalmazni.

Az örökhagyóval szerződő fél az öröklési szerződéssel kifejezetten lekötött ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethet be. Ehhez a bejegyzéshez – ha az öröklési szerződésben a felek másként nem rendelkeztek – az eltartott örökhagyó hozzájárulása, bejegyzési engedélye nem szükséges.

Új jogszabályi rendelkezés, hogy a tulajdonostársaknak mint örökhagyóknak a közös tulajdonban álló meghatározott vagyontárgyra vonatkozó és ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes. A túlélő tulajdonostársat – a szerződés eltérő rendelkezése hiányában – e vagyontárgynak a tulajdonostársa hagyatékához tartozó tulajdoni hányadán holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.

Az öröklési szerződés módosítására és megszüntetésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási és az életjáradéki szerződésre vonatkoznak. A módosítás vagy a megszüntetés alakiságaira az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha azonban a szerződést a kötelező alakiságok nélkül szüntették meg, és az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszüntetése a különben kötelező alakiságok nélkül is érvényes.

Halál esetére szóló ajándékozás: Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alakiságaira az öröklési szerződés alakiságai az irányadóak. Halál esetére szóló ajándékozás csak olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében dologi hagyománynak minősülne.

Rendelkezés várt öröklésről: Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában. Más személyek ilyen szerződést nem köthetnek. A szerződés csak írásban érvényes.